szine-langja-kocc.jpg T  A  N  U  L  Ó   S  A  R  O  K ballagas.jpgszine-langja.jpg
 - alap- és középfokú iskolák diákjai számára

          Mészárosné Farkas Mária honlapja
        Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola,     Kiskunhalas    Az idő pénz, ne pazarold! 
MENÜ

4. Szintetizáló gyakorlatok. Kommunikáció, kapcsolattartás a társakkal


1. Beszéd nélkül mutasd a társadnak, hogy

  • nyissa ki a tolltartóját
  • vegye elő a füzetét
  • rajzoljon a füzetébe egy pöttyös labdát!

a) Cseréljetek szerepet!

b) Beszéljétek meg, hogy melyik utasítást volt könnyű követni! Melyiket nem, és miért?


2. Csak kézzel és szemmel utasítva küldd a szomszédodat: a táblához, a szekrényhez, a mesesarokba!

Beszéljétek meg, hogyan könnyebb megérteni egymást, tárgyakkal, mozdulatokkal vagy beszéddel! Miért?


3. Labdadobós

Az egyik tanuló dobja a labdát, és közben egy közmondás részletét mondja.

Például: Nem mind arany, _______________________.

Annak, aki a labdát elkapja, folytatnia kell a közmondást. Amikor továbbdobja a labdát, elindít egy másik közmondást vagy szólást.

Például: Addig jár a korsó a kútra, ____________________.

Aki nem tudja folytatni, zálogot ad. A zálog kiváltását köthetjük nyelvtani, vagy helyesírási feladat megoldáshoz.


4. Közmondáslánc

Mondj a társadnak egy szólást, közmondást! Neki egy másikat kell mondania úgy, hogy az előző szólás kiemelt szava szerepeljen benne. A toldalékon változtathattok.

Például:

Ötödik kerék. → Hiányzik egy kereke. → Kereket old.

Fogához veri a garast. → Feni a fogát valamire. → Otthagyja a fogát.

A feladathoz segítséget nyújthat O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyve.

 

5. Versenyezzetek!

A közmondások (vagy szólások, versidézetek) szövegét szótagolva, darabolva kapják meg a tanulók. Az lesz a győztes, aki a szótagokból elsőként rakja össze a mondatot.

Ki

a

kicsit

nem

becsüli,

az

a

nagyot

 

nem

érdemli.


6. Szósoroló

A tanító szavakat sorol (például: méz, szánkó, légy, labda, ugrókötél, baba), a tanulók az alábbi feladatokat kapják:

a) Mutassátok be gyorsan mozdulatokkal, hogy milyen cselekvések jutnak eszetekbe a hallott szavakkal kapcsolatban!

b) Mondjatok igéket/mellékneveket/főneveket, amelyek a fenti szavakról eszetekbe jutnak!


7. Párbeszéd gyakorlása

a) Mit mondhat egymásnak

  • két fa az erdőben,
  • két nyuszi a mezőn,
  • két szélrózsa a kertben?

b) Próbáljatok meg minél többféle mondatfajtát használni a párbeszédben!


8. Évszakok

Az osztályt négy csoportra osztjuk. Mindegyik csoport húz egy számozott borítékot, amelyekben egy-egy évszakról vannak képek. A képek közül a húzott évszakra jellemző képeket kell a csoport tagjainak kiválogatnia, és egy tablót vagy plakátot készítenie.

tavasz

1.

nyár

2.

ősz

3.

tél

4.


a) Írjatok egy jó tanácsot, figyelmeztetést a tablóra!

b) Milyen jellegzetes ruhadarabokat viselünk ősszel, tavasszal, nyáron, télen? Ezek rajzával egészítsétek ki a tablót!

c) Melyik dal vagy vers jut eszetekbe az egyes évszakokkal kapcsolatban?

d) Gyűjtsetek a megfelelő évszakra jellemző szavakat, kifejezéseket (például színeket, illatokat, hangokat)!

e) Csoportonként mutassátok be az osztálynak plakátjaitokat, dalaitokat, verseiteket! Közösen értékeljétek a munkákat!

 

Szempontok az értékeléshez:

  • a plakátok, tablók esztétikuma
  • a bemutatott versek, dalok
  • a közös munkavégzés


Szókincsfejlesztő gyakorlatok


9. J-labda

Két sorba, egymással szemben felállítjuk az osztályt. Az egyik sornak mindig j-vel, a másiknak ly-nal írandó szavakat kell mondania. Kis labdát dobnak egymásnak a szemben lévő társuknak, ha kimondták a szót. Adott jelre cseréljenek szerepet!


10. Hogyan lesz egyből sok?

A tanító kérdéseket tesz fel, és a tanulók egyetlen gyűjtőnévvel válaszolnak. A válaszokat leírják a füzetbe, így többféle jó megoldás is születhet.

Például:

Hogyan lesz egy katonából sok?   →   hadsereg

Hogyan lesz egy fából sok fa?   →   erdő

Hogyan lesz kevés emberből sok?   →   tömeg

Hogyan lesz egy állampolgárból sok?   →   nép

Hogyan lesz egy kőkockából sok?   →   út


11. Pingpong

Az osztályt három csoportba osztjuk. Az egyik csapat a ping csapat, a másik a pong csapat, a harmadik a pingpong csapat. A tanító szavakat mond, a csapatok csak azokat a szavakat írják le, amelyeket a csapat szabályában megállapítottak.

Például:

  • a ping csapat a csak rövid magánhangzót tartalmazó szavakat írja le
  • a pong csapat a csak hosszú magánhangzót tartalmazó szavakat
  • a pingpong csapat a rövid és hosszú magánhangzót tartalmazó szavakat írja le

Szavak lehetnek: ordít, kapu, eskü, tanú, fésű, író, álló, domború, falu, épít, esik, tanul, nélküle, rázós, mosolygó stb.

a) A tanulók folytatják a szócsoportok kiegészítését.

b) A szavakból alkossanak annyi szószerkezetet, amennyit csak lehet. A szavak közül néhányat foglaljanak mondatba.




12. Szókavaró

Az alábbi szavakban összekeveredtek a betűk. Ha helyes sorrendbe rakod őket, szavakká alakulnak. Írd le őket!

griáv = ______________                          kapta = ______________

őred = ______________                          sukóm = ______________

adrmá = ______________                                   okobr = ______________

a) Alkoss a szavak felhasználásával összefüggő mondatokat!

b) Rajzolj egy képet a mondatba foglalt szavakról!

 

 

 

 

 

 

 

 

 


13. Gyűjts a kérdések segítségével szavakat a Gyerekek a játszótéren című színes képről!

Ki? Mi? __________________________________________________________________

Mit csinál? Mi történik? _____________________________________________________

Milyen? __________________________________________________________________

Hány? Mennyi? ____________________________________________________________

b) Írj rokon értelmű szavakat a következő kifejezésekkel:

bájos, ____________________________________________________________________

gyerekek, _________________________________________________________________

talál, _____________________________________________________________________

c) Alkoss mondatokat a gyűjtött szavak felhasználásával!


14. Írd ki a szövegből a sír rokon értelmű szavait!

Kati leesett a hintáról. Hangosan zokogni kezdett. Barátai kedvesen vigasztalták. Pityergett még egy kicsit, majd szipogva elment a homokozóba.

a) Gyűjts a szóhoz további rokon értelmű szavakat!

__________________________________________________________________________

b) A következő mondatokban összekeveredtek a rokon értelmű szavak. Írd le helyesen a mondatokat!

Zsolti a fogorvosnál hangosan suttogott. _________________________________________

A doktor bácsi ordított. _______________________________________________________

A betegek a váróteremben csendben kiabáltak. ____________________________________

c) Írj megfelelő szót a helytelenül megválasztott helyett!


15. Fejezd be a megkezdett mondatokat!

A bábszínházban a szünetben két kislány beszélgetett. Csak a következő szavakat lehetett hallani a folyosón:

– Ismét __________________________________________________________________

– Hű, ____________________________________________________________________

– Milyen _________________________________________________________________

– Bárcsak ________________________________________________________________

– De szeretnék ____________________________________________________________

a) Melyik mondatfajtával fejezték ki a gondolataikat, érzéseiket a beszélgetők?


16. Bővítsd a következő mondatokat úgy, hogy többet tudjunk meg belőlük! A válaszadáshoz segítenek a kérdések.

Nyílik a virág.

(Hol? Milyen? Mikor?)

Illatozik a vázában.

(Mikor? Milyen? Mennyi?)


17. Fejezd be az elindított mondatokat!

Cím: ______________________________________

A gyerekek kimentek a tópartra, hogy _________________________________________.

Leheveredtek és __________________________________________________________.

Csak akkor ugrottak fel, amikor ______________________________________________.

Örültek a nagy ____________________________________________________________.

Mindenki jóízűen fogyasztotta el a ____________________________________________.

a) Adj címet a történetnek! Írd a mondatok fölé!




18. Kösd össze az egymással tartalmilag összefüggő mondatokat!

A nap melegen sütött.                                        Peti elhozta a labdáját is.

A szünet végén becsöngettek.                            Jó jegyet kapott.

Kirándulni mentünk a Margitszigetre.                Meleg volt.

Kati szépen felelt.                                               Megkezdődött az óra.

a) Írd le az összetartozó mondatokat!

b) Folytasd az egyik történetet!

c) Adj címet is a mondatoknak!


19. Meséljünk!

Egy fiucska bogyot szedett az erdei patak partján.

Egyszer csak hangos ágropogásra lett figyelmes.

Megijett a kisfiú, és felmászott egy fára.

A következő pillanatban…

a) Javítsd ki a hibásan írt szavakat!

b) Folytasd a történetet saját elképzelésed szerint és mondd el a társadnak!

c) Adj címet a szövegnek!


20. Helyettesítsd a szövegben a feleslegesen ismétlődő szót! Válaszd ki a felsorolt szavak közül azt, amelyik helyettesítheti!

jószág, apróság, kölyök, vadállat, csemete

A róka kölykök, amikor világra jönnek, még igen gyámoltalanok. A rókamama tanítja meg a kölyköket a vadászatra. A kölyköknek nehezen megy a zsákmányszerzés. Nagy az öröme a kölyköknek, amikor sikerül elejteni a nyulat.

a) Írd le a szöveget javítva a füzetedbe!

b) A gyámoltalanok és a zsákmányszerzés szavak helyett írj más szót úgy, hogy a mondat értelmes maradjon!


21. Állítsd sorrendbe a történet mondatait!

___ A répa eltörött.

___ Két kis nyúl talál egy répát.

___ Húzzák, húzzák, ráncigálják.

___ Mind a kettő magának akarja.

a) Mi történhetett ezután? Folytasd önállóan elképzelésed szerint a mesét!

 

b) Rajzold le az esemény leglényegesebb mozzanatát!

 

 

 

 

 

 

 

 

c) Hasonlítsátok össze a megoldásotokat!


22. Olvasd el az alábbi fogalmazást!

Tavasz van. Süt a nap. Kinyílt a gólyavirág.

Várjuk az érkező gólyákat.

A réten figyeljük őket.

a) Alakítsd át a mondatokat úgy, hogy kifejezőbbek, választékosabbak legyenek! Kiegészítheted új mondatokkal is.

Így kezdheted: A fagyos tél már messze jár, tavasz van.

b) Olvassátok el egymás írását, és mondjátok el egymásnak a véleményeteket!


23. Nézd meg a képsort! Számozással állítsd időrendbe az eseményeket!

 

 

 

 

 

a) Írjatok egy mesét elképzelésetek szerint! Használjátok a következő kifejezéseket:

erdő, előbújt, menekül, tüskék, veszély, összegömbölyödik

b) Adjatok címet a mesének!




24. Mesevarázs

a) Válaszoljatok a kérdésekre!

Hogyan kezdődik a legtöbb népmese? __________________________________________

Mit visz magával útravalóul a szegénylegény? ___________________________________

Hány próbát kell kiállnia? ___________________________________________________

Hány fia vagy lánya van a királynak? __________________________________________

Ki győz a mesékben? _______________________________________________________

b) Írjatok szószerkezeteket a mesék szereplőiről! A szószerkezet egy melléknévből és egy főnévből álljon! Például: öreg király

király: _________________________________________________________________

királylány: _____________________________________________________________

mostoha: ______________________________________________________________

vándorlegény: __________________________________________________________

c) Alkoss önállóan egy mesét a következő szereplőkkel: királylány, pásztor, jóságos tündér, sárkány


25. A szöveg mondatai összekeveredtek. Írd le őket helyes sorrendben!

Le-föl siklottunk egész délután.

Tanítás után csak hazaszaladtunk a szánkóért, és már fent is voltunk a dombtetőn.

Este fáradtan, vizesen, de boldog és piros arccal tértünk haza.

Végre leesett az első hó.

A közeli dombot is vastag hótakaró borította.

a) Gyűjts az aláhúzott szó helyett másikat úgy, hogy a mondat értelmes legyen!


26. Fogalmazzunk!

a) Az alábbi fogalmazás írója eltért a témától. Keresd meg a szövegben azt a mondatot, amelyiknél az eltérés elkezdődik!

Az osztálykirándulás második napján Kati néni így szólt:

– Ma számháborúzni fogunk.

Mindenki nagyon örült. Kimentünk a turistaház melletti nagy rétre, és két csoportra oszlottunk. Feri a mellettünk lévő házban lakik, és sokszor elutazik vidékre a nagymamájához. Magasabb és erősebb, mint én. Ő a legjobb barátom. Mindig szívesen játszom vele.

b) Fejezd be úgy a fogalmazást, hogy a szöveg végig a megkezdett témáról szóljon!




27. Mesepótló

a) A meséből fontos mondatok hiányoznak. A hiányt Ø-jellel jelöltük a szövegben. Pótoljátok a mondatokat többféle megoldással!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Ø

Amint az erdő mellett megyen, egyszer csak a távolból hall valami bömbölést és makogást. Ø

Hát látja, hogy egy nagy medve verekedik egy kis nyúllal.

b) Írjátok le a mesét kiegészítve!

c) Folytassátok érdekes fordulattal a mesét!


28. Folytasd az elindított mesét 4-5 mondattal!

A királyfi elfáradt az egész napos lovaglástól, leheveredett egy árnyas fa alá. Elővette elemózsiás tarisznyáját, s falatozni kezdett. Ám még le sem nyelte az első falatot, amikor megjelent egy kis hangya, és emberi szóval kérlelni kezdte…


29. Idézzétek fel, hogy milyen izgalmas eseményekre emlékeztek Vuk történetéből!

a) A csoportok a megadott címekkel írjanak fogalmazást!

1. csoport: Menekülés a rókavárból (elbeszélés)

2. csoport: Az én váram (leírás)

3. csoport: Levél a rókavárból (levél)

4. csoport: A rókák rókalányt szabadítottak ki (újsághír)

5. csoport: Rókavár kiadó (hirdetés)

b) Olvassátok fel az elkészült fogalmazásokat! Közösen értékeljétek a munkátokat!

Az értékelés szempontjai a következők lehetnek:

  • Szöveg-e a fogalmazás? Miért?
  • A mondatok kapcsolódnak-e egymáshoz? Továbbviszik-e a témát?
  • Nem tértek-e el a témától?
  • Van-e hiány, rossz mondatsorrend?
  • Mi tetszett a legjobban a fogalmazásokban?




30. Három meséből csak a párbeszédeket találod itt. Olvasd el őket figyelmesen!

1.

– Hallottad-e, bátyám, mit láttam álmomban?
– Mit, te? Mondjad csak!
– Azt láttam álmomban, hogy ennek a fának, amely alatt mi most pihenünk, olyan csodálatos ereje van, hogy aki leszakajt róla egy levelet, s vele egy betegnek a homlokát megérinti, az abban a szent helyben meggyógyul.
– Jól van, tegyünk belőle a tarisznyánkba!

2.

– Hallja-e, nénikém, ha meg nem sértem, mondja meg, miért gyászol az ország!
– Jaj, édes fiam, látszik, hogy nem idevalósi vagy, mert nem tudod, hogy milyen beteg a királyfi. A doktorok egymásnak adják a kilincset, de senki sem tudja meggyógyítani. Pedig aki meggyógyítaná, azt a király megjutalmazza.
– Elmegyünk, s meggyógyítjuk.

3.

– Jaj, ki vagy?
– Ne félj, ne kiabálj! Nem bántalak. Gyere, beszélgessünk!
– Nem bánom. Nem kiáltok. Tetszel nekem, bátor legény vagy.

a) Írj valamelyik párbeszédhez bevezetést és befejezést!

b) Pótold a mesédet további részekkel! Próbáld belefoglalni a többi párbeszédet is!

c) Adj címet is a mesédnek!


31. Fejezd be az elindított mondatokat, hogy teljes legyen a mese eleje!

Azzal a béka eltűnt, mintha ______________________________________________

Hát a legény hitte is, nem is, amit _________________________________________

Leült a fa alá, de _______________________________________________________

Egyszer csak hallja ám, hogy _____________________________________________

Le is ereszkedtek a szőlőbe, és ____________________________________________

A legény rájuk suhintott a rézvesszővel, mire ________________________________

Kérdik a legényt _______________________________________________________

Folytassátok a mesét közösen!




32. Ha ügyesen kiegészíted a megkezdett mondatokat, egy mese lesz belőlük.

Eltelt egy hét, kettő, de ______________________________________________________

Sírt a királykisasszony, mint __________________________________________________

Kidoboltatta a király, hogy ___________________________________________________

Hátrament a szegény legény a kertbe, és _________________________________________

Felöltözött tiszta, aranyos gúnyába _____________________________________________

A királykisasszony mikor meglátta _____________________________________________

A király nem kérdezte, hogy ki fia, borja ez a legény, hanem _________________________

De bizony eltátotta a száját a két idősebb fiú, amikor _______________________________

Nem haragudott rájuk a szegény ember legkisebb fia, hanem _________________________

Az apját s az anyját is odavette magához a palotába, és _____________________________

a) Találj ki befejezést a meséhez! Írd le!

b) Adj címet a mesédnek!

 

Asztali nézet