AZ EMLÉKEZETES ELŐADÁS
Az emlékezetes szöveg szerkezete, felépítése
- A bevezetés
- A figyelem felkeltésének és a jóindulat megnyerésének eszközei
- A befejezés
- A befejezés mint a bevezetés tükörképe
- A gondolatok kisarkítása és a hallgatók áthangolása
- A bevezetés és a befejezés: melyik szülessék meg előbb?
- A fordulópontok; a feszültség és érdekesség nagysága a beszéd fő részeiben
- A tételmondat; a tagoltság és arányosság a szövegben
- A tapscsapdák a szöveg szerkezetében
Az emlékezetes szöveg stílusa
- A nyelvi gazdaságosság, tömörség
- A világosságot, érthetőséget és követhetőséget biztosító elemek
- Az aktív szerkezetek
- A képszerűség
Érvelés a szövegben
- Az érvelő meggyőzés és a rábeszélés
- A manipuláció és a demagógia nyelvi elemei
- Az érvrendszer
- Egyoldalú érvelés
- Kétoldalú érvelés
- A vakcsoport-technika
AZ EMLÉKEZETES BESZÉLŐ, ELŐADÓ
- A kiállás üzenet-értéke
- A tekintet szerepe a figyelem fenntartásában
- A hang „használata”
- A kéz „használata”
- A lámpaláz kezelése
Váratlan/nehéz helyzetek, -reakciók kezelése
- „Helyválasztás” a megszólalási sorrendben
- Kritikus figyelem, elutasítás a hallgatóság soraiban
- A poszturális tükör
- Feszültségoldás ugyanazon kommunikációs egységen belül